Beszámoló a Colon Szekció 2015. évi tudományos üléséről

A rendezvény első főtémája a „Rectum carcinoma diagnózisa, komplex ellátása napjainkban” volt. Dr. Gyökeres Tibor (Budapest) előadásában az endoszkópia szerepét ismertette a diagnózis felállításában, kurativ és palliatív kezelési alternatívák nyújtásában, kiemelve a mucosectomia, endoszkópos szubmukózus disszekció lehetőségeit. Dr. Szepes Zoltán (Szeged) előadásában a végbél tumorban elvégzendő staging vizsgálatokról és azok korlátairól beszélt, kiemelve a rectalis ultrahang vizsgálatok jelentőségét. Dr. Paszt Attila (Szeged) a sebészeti megoldások bemutatása során hangsúlyozta, hogy nagy szenzitivitású T és N stádium megállapítás esetén a kurativ reszekciók aránya 80% fölé emelhető, és fontosnak tartotta a kivizsgálás sztenderdizálást. Prof. dr. Bodoky György (Budapest) előadásában elmondta, hogy a IV. stádiumú betegségben a 20 évvel ezelőtti 4-­‐5 hónapos túlélés az onkoterápiás lehetőségek fejlődésével mára 30 hónapnál is hosszabbra nőtt, és a kezelés sikerét a daganat biológiai viselkedése, a beteg biológiai kora és prediktív biomarkerek jelenléte is befolyásolják.

Második főtémaként „Új lehetőségek a gyulladásgátlásra, antiitegrin, antiszelektin kezelés” került tárgyalásra, ahol 4 előadás hangzott el. Dr. Palatka Károly (Debrecen) az endothelialis biomedicina koncepcióját, az endothel gyulladás kialakulásában játszott szerepét ismertette, dr. Miheller Pál (Budapest) a vedolizumab hatásmechanizmusát mutatta be. A két bevezető előadást követően prof. dr. Molnár Tamás (Szeged) colitis ulcerosaban ismertette a vedolizumab hatékonyságát a GEMINI I. vizsgálat alapján, hangsúlyozva azt, hogy korai betegségben, fiatalabb életkorban és szteroid dependencia esetén volt jobb a hatékonyság. Dr. Lakatos Péter (Budapest) Crohn betegségben (GEMINI II.) mutatta be a vedolizumab kezelés eredményeit, rámutatva arra, hogy a gyógyszerszint és a hatékonyság közötti összefüggés Crohn betegségben kisebb mértékű volt, mint colitis ulcerosaban. Mindkét előadó elmondta azt is, hogy immunmodulátorral kombinált kezelés a hatékonyságot nem növelte, de csökkentette a hatóanyag elleni antitest képződést.

Az ebédszünetet követően a tudományos ülés 3 előadással folytatódott az „In Memoriam dr. Újszászy László” szekcióban. Dr. Lakatos László (Veszprém) a 2010-­‐es EpiCom vizsgálat eredményeinek bemutatásával a Nyugat és Kelet között epidemiológiai különbségeket ismertette, és bemutatta, hogy Magyarországon a gyulladásos bélbetegség gyakoribb, mint más kelet-­‐európai országokban, és ez részben a nyugati életmód, táplálkozási szokások nagyobb mértékű átvételével magyarázható. Dr. Kristóf Tünde (Miskolc) az öröklődő vastagbélrákok különböző formáit ismertette hangsúlyozva, hogy míg a familiaris adenomatosus polyposis szindróma esetén az adenoma alakul ki gyorsan, addig Lynch szindróma esetén az adenoma – carcinoma átalakulás gyorsul fel, valamint hogy az intervallum carcinomák körülbelül negyedéért microsatellita instabilitás tehető felelőssé. Dr. Grenda Andor (Miskolc) az irritabilis bélbetegség vonatkozásában beszélt a beteget, családját és a gondozó orvosait érintő terhekről. Mindhárom előadó méltatta Újszászy professzor úr munkásságát is a tárgyalt témakörökben. Ezt követően került bejelentésre, hogy prof. dr. Újszászy László emlékének áldozva a szekció alapító tagjai és első tisztségviselői, dr. Kovács Ágota, dr. Lakatos László, dr. Nagy Ferenc és dr. Nagy György létrehozták a "Magyar Bélbetegekért Alapítvány"-­‐t a szekció további működésének segítésére és támogatására. Az alapítvány évente Újszászy Emlékoklevelet is kiad a jővőben.

A délután következő ünnepi pillanata volt a Prónay emlékelőadás, amit dr. Lestár Béla (Budapest) tartott a gyulladásos bélbetegség jelenéről és jövőjéről, elmondva azt, hogy 2009-­‐2013 között több mint 500 műtétet végzett munkatársaival gyulladásos bélbetegségben szenvedőkön. A műtétek majd 90%-­‐ a Crohn betegségben, az esetek felében nem halasztható beavatkozásként történt. A gyulladásos bélbetegségek sebészeti kezelésének jelentőségét erősítette, hogy minden résztvevő a regisztrációval együtt megkapta Dr. Dobó István (Budapest, Esztergom) könyvét, melyben az IBD sebészete során szerzett több évtizedes tapasztalatait összegezte. A gyulladásos bélbetegségek sebészeti kezelésének jelentőségét erősítette, hogy minden résztvevő a regisztrációval együtt megkapta Dr. Dobó István (Budapest, Esztergom) könyvét, melyben az IBD sebészete során szerzett több évtizedes tapasztalatait összegezte.

Közgyűlésre és vezetőség választásra került sor ezt követően. Prof. dr. Molnár Tamás leköszönő elnök és dr. Miheller Pál hivatalba lépő elnök automatikusan tagjai maradtak az új vezetőségnek. A szekció tagjai a közgyűlésen 5 vezetőségi tagot választottak, az új vezetőség ezt követő ülésén leendő elnöknek dr. Lakatos Pétert (Budapest), titkárnak dr. Szamosi Tamást (Budapest) választották. Az újonnan választott vezetőségbe kerültek még dr. Gurzó Zoltán (Gyula), dr. Kristóf Tünde (Miskolc) és dr. Palatka Károly (Debrecen).

A délután további részében az alsó tápcsatornai vérzésekről prof. dr. Rácz István (Győr), az IBD patológiai buktatóiról és újdonságairól prof. dr. Tiszlavicz László (Szeged) tartott kiváló, sok értékes információt tartalmazó előadást.

A tudományos program zárásaként Ferring miniszimpózium keretében dr. Miheller Pál (Budapest) ismertette a gyulladásos bélbetegek gondozása során a beteg életminőségét, gyógyszerszedési szokásait rögzítő, okostelefonon elérhető alkalmazást és ennek együttműködését az IBD regiszter programmal. Falk miniszimpózium keretében dr. Lakatos Péter (Budapest) ismertette az 5-­‐ASA készítmények és új kiszerelési formáinak helyét IBD kezelésében.

Szombaton délelőtt két blokkban 11 szabadon bejelentett, szinvonalas előadást hallhattunk gyulladásos bélbetegség és colorectalis carinoma témákban.

Az AbbVie szimpóziumon dr. Kiss Lajos (Budapest) a terápiás ablak jelentőségéről beszélt korai Crohn betegségben, elmondva hogy Nyugat-­‐ Európában a biológiai kezelés aránya korai betegségben lényegesen nagyobb arányú, mint Kelet-­‐Európában. Prof. dr. Molnár Tamás (Szeged) a biológiai terápia optimalizálásáról beszélt, kiemelve, hogy bizonyos betegcsoportokban gyorsított felépítő kezelés vagy korai műtét a választandó stratégia, valamint hatásvesztés esetén a gyógyszerszint monitorozás a kezelés módosítását költséghatékonnyá teszi. Dr. Miheller Pál (Budapest) előadásában a különböző prognosztikai markereket mutatta be. Dr. Palatka Károly (Debrecen) a calprotectinnel szerzett tapasztalatokat ismertette saját és irodalmi adatok alapján, hangsúlyozva, hogy IBD diagnosztikájában a vizsgálat használata 3-­‐400 dolláros költségmegtakarítást eredményezhet.

A tudományos ülés következő főtémája az „Újabb módszerek és lehetőségek a bélbetegek ellátásában” címet kapta. Dr. Palatka Károly gyulladásos bélbetegségben a PET-­‐CT-­‐vel szerzett debreceni tapasztalatokról számolt be, bemutatva azt, hogy fibrotikus szűkületek egy pontrendszer használatával jól elkülöníthetőek a gyulladásos aktivitástól, ami a kezelés megválasztásában hasznos segítség lehet. Dr. Nagy Gergely (Miskolc) a széklettranszplantáció hatékonyságáról beszélt Clostridium difficile colitis kezelésében, és bemutatta széklet mikrobióta transzplantátum gyűjtésére, előállítására szolgáló saját fejlesztést, melynek használata biztosítja a sztenderdizációt és a higiéniai kívánalmaknak is megfelel. A felső tápcsatorna endoszkópos és szövettani vizsgálatának jelentőségéről dr. Farkas Klaudia (Szeged) számolt be Crohn betegekben, magyar és kínai (Hong Kong) betegeknél észlelt eltéréseket összehasonlítva rámutatott, hogy a vizsgált ázsiai populációban a felső tápcsatornai érintettség ritkább. Prof. dr. Molnár Tamás a folyamatosan fenntartott klinikai válasz jelentőségéről beszélt colitis ulcerosaban, és bemutatta a PURSUIT vizsgálatban a golimumab kezelés hatékonyságát a klinikai válasz és a nyálkahártya gyógyulás fenntartásában középsúlyos és súlyos colitis ulcerosában.

A tudományos program utolsó két előadásában a biohasonló infliximabbal szerzett hazai tapasztalatokról hallhattunk beszámolókat. Dr. Gecse Krisztina (Budapest) ismertette az első prospektív országos kohorsz vizsgálat eredményeit 90 biohasonló infliximabbal kezelt gyulladásos bélbetegben, majd prof. dr. Molnár Tamás mutatta be colitis ulcerosas betegeikben az indukciós kezelés nyálkahártya gyógyulásra kifejtett hatását.

A Colon Szekció tudományos ülésének színvonalas programja a résztvevők számára hasznos továbbképzési lehetőség volt amellett, hogy Újszászy professzor úr feledhetetlen személyéről és munkásságáról is méltó megemlékezési lehetőséget biztosított. A rendezvény lebonyolításért köszönet illeti a szervezőbizottságot és a rendezvény támogatóit.

Dr. Vincze Áron

Pécsi Tudományegyetem, Klinikai Központ, I.sz. Belgyógyászati Klinika